Gyöngy Enikő

Ötvösművész, nemezelő

A Debreceni Tanítóképző Főiskolán kíváncsiságból csatlakoztam az ottani zománcműhelyhez, ahol három évet töltöttem. 1985-ben hívtak meg a kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelepre, ahol felfedezték tehetségemet. Ekkor tudatosodott bennem, hogy a tűzzománccal szeretnék foglalkozni. Kezdetben zománcképeket, majd oltárokat, térbeli plasztikákat is készítettem, ékszerekkel később kezdtem el foglalkozni.

Ehhez a munkához szükséges egyfajta nyugalom, képesség az elvonulásra, a befelé figyelésre, hiszen az ősi rekeszzománc technika, amellyel dolgozom, különösen sok és hosszadalmas lépésből áll. Csodának tartom, ahogyan a halott, rideg anyagból a tűzben nemesedve alkotás születik.

 A zománc mellett, annak mintegy ellensúlyozásaképpen a puha anyag, a textil, s különösen a gyapjú, mindig is vonzott. A finom, puha szálakból szeretetteljes simogatással új minőség, egy kedves személyes tárgy neme(ze)sedik. Az elmúlt évek alatt fokozatosan mélyítettem el ismereteimet a nemezelés terén, s tudásomat rendszeresen átadom a Motolla Egyesület-Debrecen alkalmain.

Nagy Imre

Kosárfonó

Matematikusként végeztem Debrecenben az egyetemen, az elvont matematikai tudomány mellett mindig is vágyam volt az alkotó, teremtő munkára, így az egyetem mellett elvégeztem a Nádudvari Kézműves Szakiskola kosárfonó szakát is.

Jelenleg Debrecenben, a Waldorf iskolában tanítok egy olyan intézményben, ahol maga a pedagógiai módszer is visszaigazolja az alkotó emberben lakozó kettősséget, ami képes egységet alkotni az ember kiteljesedésében.

Hajdani mesterem mondása vezérel, ha vessző közelébe kerülhetek:

”Vesszőből nincs lehetetlen”

A fűz az a növény, ami a legtöbb nedves élőhelyen megterem- és már „csak” érteni kell hozzá- melyik vessző a megfelelő, de mindezek mellett díszítésként a mogyoró, som, szeder szárakat, vesszőket is alkalmazzuk

2010 nyarán volt a Barakonyi Patakvölgy Egyesület szervezésében az első tábor.  Akkor ismerkedtem meg a Tornai - dombság apró településeinek hagyományaival.

Padlásokról előkerültek izgalmas formájú vesszőből készült használati tárgyak megkopva, elhasználódva. Ezeket a formákat igyekszünk megmenteni az alkotótáborainkban, újra teremtve és ezzel továbbéltetve azokat.

Laczkó Anita

Ikonfestő

A Tornabarakonyi Ikonfestő Tábor vezetője 2015 óta.

Biológia rajz szakos tanárként 1997-ben végeztem a Nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán. 2000-ben felvételt nyertem a Moholy Nagy László Iparművészeti Egyetemre, ahol Művészeti menedzser diplomát szereztem. Ezzel párhuzamosan ugyanitt multimédia fejlesztőként médiapedagógia szakot is végeztem, diplomámat 2003-ban kaptam meg.

Tanulmányaim után tanítottam általános és középiskolában illetve felnőtt képzéseken. Kiállításaim voltak Párizsban, Budapesten és vidéken, illetve önálló kiállításom nyílt Gödöllőn. A sárospataki nyári tárlat rendszeres résztvevője vagyok. Az ikonfestéssel több, mint 15 éve foglalkozom.

Szabados Csaba

Lovasoktató, túravezető

"Ló nélkül lehet élni, de minek?"

Legrégebbi lovam Suzy, 130 cm magas, szürke póni kanca-érzékeny lovacska. Nem szereti ha riogatják. Már negyedik  csikóját neveli nálam és több száz gyereket részesített a lovaglás élményében-jó néhányat meg is tanított lovagolni. Saját gyermekeim is rajta tanultak meg - Ő igazi családtag! Olivér nevű hucul csődöröm 8 hónapos korában került hozzánk olyan tél végi csoffadt állapotban, hogy gyermekeim egyből elnevezték Olivérnek - Twist Olivér után szabadon...Roppant türelmes, kedves jószág, sok szót megért-vigyázni kell vele, mert hallgatózik és munka közben felismeri a neki tetsző szavakat. A kaja a mindene! Zénó-Suzy második csikója. Félhucul, mondhatni félszerzet egyesítve magában az anyai ág vehemenciáját, értelmét a hucul ág kitartásával és türelmével. A társaság esze, szabaduló művész. Vele igazán lehet beszélgetni, mert válaszol is -igaz nem szavakkal. Lelkes lovacska-soha nem hagyna ott!Ékes -az igazi,értelmes hucul-fajtája éke! Mindig átveszi lovasának lelki állapotát és a szerint viszonyul hozzá. A félős lovas alatt óvatosan lépdel, de a felspanolt lovas alatt szinte repül!

Kiváló ló valamennyi, sok embert megtanítottak lovagolni-gyereket felnőttet egyaránt, csak az kell, hogy az ember nyitott szívvel, tiszta elmével közeledjen hozzájuk-rájuk figyeljen, adja át magát, értse meg mit akarnak mondani és ők megtanítanak lóul. A többi már csak technikai részletkérdés!

Nos ők a munkatársaim, én pedig a tolmács köztük és a lóul még nem annyira beszélők között.

Szitás Éva (EVA SITÁŠOVÁ) , RNDr., PhD.

Botanikus, gyógynövény szakértő

Végzettség / képesítés
okleveles biológus, egyetemi doktorátus (RNDr.), PhD. fokozat .

Munkakör / foglalkozási terület
Természettudós- botanikus

Foglalkozás / beosztás
Kassai Kelet-Szlovákiai Múzeum, Gyűjteményvezető botanikus,
Természettudományi osztály vezetője

Főbb tevékenységek és feladatkörök
özönnövények, gyógynövények, természetvédelem

Hobby: természetfotózás

 

Réti-Szabó Sándor

Fafaragó

"Szól a világ, mit hajtok rá, úgy ég a tűz, ha tesznek rá.” /népdal részlet/

Egyszerű, önellátó paraszti családba születtem. A Hajdúnánás határa és a Hortobágy folyó által határolt Nagyréten nevelkedtem. Nagyapám főként vályogvetéssel kereste  kenyerét, melyet továbbadott édesapámnak, nagybátyámnak, később unokatestvéremnek is ez biztosította a megélhetést, vele együtt én is megpróbálkoztam ezzel az ősi, a föld szeretetét csodálatosan élhetővé tevő mesterséggel.

A családunk kétlaki életmódot folytatott: tavasztól őszig a réti tanyán, télidőben Hajdúnánáson laktunk az iskolába járás miatt. A réti életmód tette lehetővé számomra azt, hogy a nemzeti szellemű nevelés mellett, személyesen, gyermekként is megélhessem hazánk szeretetét.

Akkoriban dacoltam a munka kötelezőségével, viszont mai szemmel látom, hogy a libapásztorkodással, birkaőrzéssel, hodálytakarítással, kapálással, kukoricatöréssel, nádvágással, halászattal-madarászattal, faültetéssel olyan lehetőséget kaptam, ami manapság már kevés embernek adatik meg. Így a kamaszkor rövid ideig tartó nehézségei után könnyebb volt rátalálni az igaz útra.

A Nádudvari kézműves iskolába iratkoztam be. Két évig az általános tantárgyak mellett a nemezelésen, szövésen, fazekasságon át sok mesterséget kipróbáltunk, tanultunk. Visszaköszöntek a gyermekkoromban tapasztaltak, édesapámtól, környékbeli juhászoktól, parasztemberektől, látottak hallottak Közben lejárogattam a fafaragó műhelybe - nem volt kérdéses hogy melyik szakot választom.

Az iskola jurtájának készítése és a Mesterségek Ünnepén való részvétel megadta a kezdő útirányt. Ekkor - 16 évesen -  tartottam az első kézműves foglalkozást 8 - 12 éves gyermekeknek Kun Péter keletkutató tanyáján. Azóta  rendszeresen hívnak óvodába, általános és középiskolába. Az utóbbi három évben a debreceni Kossuth Egyetemen is tartok fafaragó, bútorfestő, nemezelő, tánc, és népi játékfoglalkozásokat.2006-ban létrehoztam a Faragozó tábort melynek szervezője, szakmai és művészeti vezetője vagyok. Ezen felnőttek és gyermekek egyaránt részt vesznek. Rajzok elemzésével, rovásírással, motívumok szerves rendszerbe való rendezésével, népmeseelemzéssel, és ezek alkalmazásával foglalkozunk különböző anyagokon -(főként fán, nemezen, papíron) de táncban, énekben is.

Hasonló előadásokkal és foglalkozásokkal jártam többször csángóföldön, Gyimesben és Moldvában ezen kívül Partiumban, Kárpátalján, Felvidéken és Lengyelországban is.

2007-ben több iskolai és közös kiállítás után megrendeztem első önálló kiállításomat, Minden fában lélek lakik - címmel.

Ekkor már megrendelésekre dolgoztam, de vásári portékákat is készítettem. Ugyanebben az évben az Országos Ifjúsági Népi Kézműves pályázaton nemezelés kategóriában 1. helyezést értem el.

Utóbbi időben egyházi felkéréseim is voltak. Főbb munkáim:

- Zelemér - Árpád-kori templomrom  keresztje

- Szent József Gimnázium (Debrecen) udvarán lévő 4m-es kereszt

- Eleki Református Egyházközség imatermének belső faragása /ezek fel lettek szentelve/

- Bodaszőlő Isten hozta/áldja táblája, a faluban lévő összes utcatábla és egy 5m-es köztéri   emlékmű

-Debrecen, Sinai Mihály úti óvoda egy termének faragott-festett gyermekbútorai

 

…és az írás megjelenése óta számos szép alkotás dicséri Kárpát-medence szerte Réti-Szabó Sándor keze munkáját.

Tornabarakonyban jónéhány ház dombor-faragott tábláját is elkészítette: Tölgyfa Vendégház, Levendulás Ház, Zsályás Ház, Rozmaringos Ház, Gyöngyvirágos Ház, Eperfás Ház, A vadász Háza, Birs Udvar

 

A falu görögkatolikus temploma előtt áll a Mária-szobra (fa), felszentelt, újkeletű szakrális kis emléke lett a településnek. Köszönjük!